Polgármesteri Hivatal Leányfalu

A Duna mentén erőd-rendszert alakítottak ki a mindig kiválót alkotó rómaiak: ezen "castrum"-ok katonai táborok, mint Acquvincum - (Óbuda) - Ulcisia Castra- (Szentendre) - Cirpi (Dunabogdány) - Solva ( Esztergom) között kisebb őrtornyokat építettek, ahonnan a hadiutat és a dunai átkelőhelyeket kémlelhették. A Leányfalu központjában felfedezett őrtorony végleges, hiteles feltárásához a benzinkút építési előkészületei kapcsán került sor, a leletmentés Dr. Soproni Sándor kiváló régész nevéhez fűződik. A burgus őrtorony kb. 10x10 méter alapterületű volt, I. Valentinianus császár (365-375) uralkodása alatt épült. Anyaga andezit, favázas szerkezettel kombinálva. Az V. században a hunok és az általuk leigázott népek harcai, támadásai következtében az őrtorony tűzvész martaléka lett, a megmaradt leletanyag a szentendrei Ferenczy Károly múzeumba, részben pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A nagy változás a második világháború után következett be. Leányfalu 1949-ben lett önálló község, 1970-ben 1300 lakossal nagyközségi rangot kapott. Állandó lakosainak száma 2003 január 1-én 2522 fő mintegy 500 családi és 1700 hétvégi házzal. A 60-as évek végén eszközölt próbafurások eredményeképpen 36 C fokos hévíz tört fel a földből, így megépülhetett a termálvizű strandfürdő, 4 medencével. Az 50 méteres úszómedence versenyek lebonyolítására is alkalmas. A strand egész évben fogadja a fürdőzők népes seregét, sőt minden pénteken és szombaton éjszakai fürdőzésre is van lehetőségük. Leányfalu közművesítése az elmúlt években feldúlta ugyan a falu nyugalmát, (csatornaépítés, telefon, vezetékes gáz ) ugyanakkor biztosítja a település további fejlődését. 1999-ben ünnepelte Leányfalu 50. születésnapját, vagyis önálló községgé válását. Mintha újra megmozdult volna valami az emberek szívében, egyre több ember munkálkodik azon, hogy felvirágoztassa Leányfalu társadalmi és kulturális életét.